Alapító levél



A Nyilvánosság Klub egyesület Alapító levele

Az elmúlt évtizedekben egyértelműen bebizonyosodott: nyilvánosság nélkül nem lehet megújítani a társadalmi, a politikai, a gazdasági és a kulturális életet, nem lehet megakadályozni, hogy a politikai vezetés tévútra vigye, válságba sodorja az országot:
Nem lehet lelassítani és megállítani a fejlett világtól való leszakadásunkat.
Nem lehet elejét venni a nemzeti vagyon elherdálásának, az elavult gazdaságpolitikai elképzeléseknek, az elhibázott beruházások megvalósításának, a falvak és az infrastruktúra elsorvasztásának.
Nem lehet gátat szabni a hatalommal való visszaélésnek, a korrupciónak, az erkölcsi normák fölbomlásának, nem lehet megakadályozni a bírálat elfojtását és a hatalmi szervek túlkapásait.
Nem lehet Megállj!-t kiáltani a különböző társadalmi rétegek és csoportok elleni hangulatkeltésnek, a bűnbakképzésnek, nem lehet megvédeni a határokon inneni és határainkon túli kisebbségeket.
Nem lehet megteremteni a válságból való kilábaláshoz, a radikális reformokhoz szükséges stabilitást.
Nem lehet elérni, hogy a nemzet ismét kezébe vegye saját sorsának irányítását.
Az elmúlt hónapokban új, független szervezetek, mozgalmak és orgánumok jöttek létre Magyarországon; a sztrájkok, a tüntetések, a hivatalostól eltérő vélemények betörtek a tömegtájékoztatásba, nagyobb nyilvánosságot kaptak a vezető testületekben folyó viták.
Ám a bajok még mindig sokkal nagyobbak, mint a közvélemény értesül róluk.
Az elmúlt évben a kormány nem tudott az ország gazdasági helyzetén javítani, de a nagy nyilvánosság előtt még mindig nem folynak viták a kormányprogram helyességéről, illetve az alternatív koncepciókról. A reformkurzus elleni első támadások már megjelentek a szeptemberi KB-ülésről szóló beszámolókban, ám az októberi KB-tanácskozás megint titkos, volt. A reformok szükségességéről és ütemezéséről, a politikai helyzetről folyó viták továbbra is a színfalak mögött zajlanak. A válság okairól, a politikai vezetés felelősségéről még mindig nem bontakozott ki nyilvános eszmecsere, az elmúlt négy évtized fehér foltjainak eltűntetése pedig éppen csak megkezdődött. A politikai vezetés, a sajtóirányítás továbbra is megszabja, milyen politikai-ideológiai áramlatok képviselői vehetnek részt a nemzeti konszenzus kialakításában. A valóságos munka- és lakóhelyi nyilvánosság, mint a demokrácia alapfeltétele, egyelőre csak ábránd.
Ezek a tények késztetnek bennünket arra, hogy ma, 1988. október 29-én megalakítsuk a Nyilvánosság Klub néven működő országos egyesületet.
A klub azt a célt tűzi maga elé, hogy a politikai intézményrendszer gyökeres átalakításával összhangban elősegítse a nyilvánosság intézményeinek és működésének megújítását, az állampolgárok véleménynyilvánítási és tájékozódási jogának, a szólás- és a sajtószabadságnak a maradéktalan érvényesülését.
A Nyilvánosság Klub küzd azért, hogy
- a társadalmi élet minden területén, intézményekre és személyekre tekintet nélkül érvényesüljön a véleménynyilvánítás, a bírálat, az alternatív elképzelések és programok előterjesztésének és népszerűsítésének joga, maradéktalanul megvalósuljon a vitaszabadság.
- az állampolgárok a lehető legszűkebb körre korlátozott állam- és szolgála titkok, valamint a személyiségi jogokat sértő információk kivételével hozzájussanak mindazokhoz a tényekhez és adatokhoz, amelyek számot tartanak érdeklődésükre.
Az egyesület különösen nagy súlyt fektet arra, hogy az állampolgárok betekintést nyerjenek a politikai intézményrendszerben zajló folyamatokba, kimerítő tájékoztatást kapjanak a döntések előkészítéséről, meghozataláról és végrehajtásának ellenőrzéséről, az intézmények és az intézmények és az irányító testületek tevékenységéről, a közéleti személyiségek állásfoglalásairól és nézeteiről, az ország, az egyes ágazatok, a különböző társadalmi rétegek és csoportok helyzetéről, más országok politikai életéről.
A Nyilvánosság Klub alapítóinak meggyőződése, hogy a mély politikai, gazdasági, erkölcsi válságból kivezető utat csak a különböző társadalmi mozgalmak, minden reformpárti erő koalíciós jellegű együttműködésével lelhetjük meg. A Klub ezért kész párbeszédet kezdeni és közösen fellépni valamennyi csoporttal, amely a fenti célok jegyében alakult, s amelynek működéséhez elengedhetetlen a nyilvánosság igénybevétele. Ennek érdekében az egyesület elutasít minden korlátozó intézkedést és gyakorlatot, amely gátat vet a különböző vélemények felszínre kerülésének; elősegíti az alternatív nézetek nyílt cseréjét, ütköztetését és nyilvánosságra bocsátását.
A Nyilvánosság Klub tagjai sorába hív mindenkit, aki az Alapító Levéllel egyetért, és hajlandó az Alapszabályban megjelölt célokért cselekedni.
Hosszú és nehéz folyamat előtt állunk: mint eddig, ezután is szembekerülünk majd gáncsoskodással, tiltással, fenyegető hatalmi szóval. Csak nyilvánosság erejére, a közvélemény támogatására számíthatunk. Nincs olyan nemes társadalmi törekvés, politikai cél, humánus eszme, amely a nyilvánosság szabadsága nélkül megvalósítható lenne.
Az egyesület a januári felhívásban, illetve az Alapszabályban lefektetett célok jegyében alakul. Amint Magyarországon korlátok nélkül érvényesül a nézetek pluralizmusa, amint megvalósul a teljes lelkiismereti, sajtó- és szólásszabadság, a Nyilvánosság Klub - feladatát immár betöltve, teendők híján - feloszlatja önmagát.
1988. október 29.