A Magyar Televízió A Hét című műsora 1992. április 26-ai
adásának több riportja is lábbal tiporta a pártatlan tájékoztatás elemi
követelményeit, emberek és szervezetek sorának alapvető, személyhez fűződő
jogait. A becsületükben, méltóságukban, jó hírnevükben megsértettek között
voltak politikusok, pártok, vállalatok, vállalati vezetők, önkormányzati és
tanári testületek.
Álljon itt csak néhány példa:
1. A kisgazdapárt szervezte "Harag napjáról" szóló tudósítás
riportere alkotmányban biztosított legalapvetőbb emberi jogát kérdőjelezte meg
azoknak a tüntetőknek, akiktől - százötven évvel a jobbágyfelszabadítás és
sokszáz esztendővel a költözködés és mozgás szabadságának biztosítása után -
afelől érdeklődött, vajon a parasztoknak Szent György napján nem a földeken,
illetve a nyáj mellett lenne-e a helyük? Ugyanez a riporter (ki tudja, miért?) a
tüntetést szervező parlamenti párt elnökétől azt tartotta szükségesnek
megkérdezni: egy békés demonstráción hogyan lehet ennyire berekedni? A
műsorvezető kommentárjában pedig hiteles helikopterfelvételeket ígért a tüntetők
számának bizonyítására, a felvételekről azonban "csak" az nem derült ki, hogy a
gyülekező, az ünneplő vagy az oszlófélben lévő tömegről készültek-e?
2. Egy több tízezer fős nagyvállalat újonnan kinevezett vezetőjét
és a főváros főpolgármesterét egy, a műsorvezető által is "alig-alig létező"-nek
nevezett munkástanács vezetője gazdasági hatalomátmentéssel rágalmazza, anélkül,
hogy a riporter szükségét érezné felszólítani a bizonyítékok előadására. A
műsorvezető kommentárjában munkahelyi lopásokról, csalásokról, visszaélésekről,
politikai csalárdságokról beszél, természetesen szintén bizonyítékok nélkül.
3. Egy fővárosi iskola igazgatójával szembeni önkormányzati
testületi vizsgálat kapcsán készült riport igyekszik elhitetni a nézővel, hogy
az igazgatót azért érte retorzió, mert órarendbe iktatta a vallásoktatást. A
másnapi napilapokból aztán megtudhatta az olvasó, hogy az igazgató
felfüggesztésének nemcsak hogy semmi köze nem volt á hittanórák szervezéséhez,
de azt a bizottság rendben lévőnek találta. A szankció oka ezzel szemben
törvénytelenségek sorozata volt. A műsorvezető viszont az iskolában keletkezett
tüzet is összefüggésbe hozta a pedagógusok és a szülők jelentős részével
szembekerült igazgató üldözésével, természetesen szintén minden bizonyíték
nélkül.
Pálfy G. Istvánt nem pártállami középkáder múltja miatt bíráljuk -
ettől kitűnő újságíró is lehetne -, hanem azért, mert - most, karrierje csúcsán
- A Hét és a Híradó főszerkesztőjeként immár tökélyre vitte az
erkölcs és szakértelem híján való műsorkészítést. Tisztességtelennek tartjuk
ugyanis az újságírásnak azt a formáját, amely szándékosan és módszeresen
összekeveri a hírt a kommentárral, és az eseményeket az újságíró
magánvéleményén, világnézetén, politikai elfogultságán keresztül akarja
láttatni. Ha egy újság teszi ezt, az olvasó másikat vehet, de a közszolgálati
televízióban, ahol a nézőnek főműsoridőben nem sok választási lehetősége van, ez
megengedhetetlen. Tisztességtelennek tartjuk, mert a néző mérhetetlen
lebecsülését jelenti, hogy hétről hétre Pálfy G. István ítélőképessége szerint
akarják elmagyarázni, hogyan kell vélekednünk kormányról, ellenzékről,
politikusokról.
Mindezek alapján felelősségünk tudatában kijelentjük, hogy Pálfy
G. István eddigi főszerkesztői ténykedését (sajtó)tisztességtelennek, őt magát
mindenféle közszolgálati tájékoztató tevékenységre teljesen alkalmatlannak
tartjuk. Függetlenül a Magyar Televízió elnöke elleni nemtelen támadásoktól,
Hankiss Elemér alkalmasságát az is minősíti, meddig tűri meg a legfontosabb
politikai hír- és magazinműsor szembetűnően alkalmatlan főszerkesztőjét.
Tudatában vagyunk annak, hogy e nyilatkozattal esetleg megsértettük Pálfy G.
István személyiségi jogait. Pálfy G. Istvánnak tehát lehetősége van arra, hogy
személyiségi jogvédelme érdekében bírósághoz forduljon.
A Nyilvánosság Klub ügyvivő testülete
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
Pálfy G. István válasza
Népszabadság, 1992. április 30.
Pálfy G. István válasza
Gondolom, ez a szöveg nem nekem szól, mert ha valóban én volnék a
címzettje, akkor a magára oly sokat adó szervezet hozzám is eljuttatta volna a
véleményét. Hallottam már felőle, hogy Európában ez így szokás. Ennek ellenére
megköszönöm, hogy a Nyilvánosság Klub aktivistái csapatuk nevéhez méltón a
nyilvánosság előtt is fényt derítenek az avatatlanok előtt esetleg homályban
lévő összefüggésekre. Hogy ugyanis újra összehangolt hadjárat folyik szerény
személyem és munkatársaim besározására. Teljes elfogulatlansággal nyilvánossá
teszik, hogy kivel, milyen erőkkel szövetkeznek, és kiket akarnak eltakarítani
álmaik megvalósulásának útjából. Egy dologban mégis egyetértünk: Hankiss Elemér
függetlenségét én is azon mérem, hogy követi-e a Magyar Televízió autonómiájába
beavatkozó felkent gyülekezet útmutatásait, vagy sem. Netán annak a három és fél
millió nézőnek a véleményét is megfontolja, akik estéről estére kitartanak
mellettünk.
Pálfy G. István
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
A Magyar Hírlap kommentárja
Magyar Hírlap, 1992. április
Szereptévesztés
MH-kommentár
A közszolgálati televízió műsoráról és azok szerkesztőiről
mindenkinek lehet véleménye, és abban sincs semmi kivetnivaló, ha ez a vélemény
nyilvánosságot kap. A szerkesztők kinevezése, illetve leváltása azonban az
intézmény vezetőjének a dolga, a külső nyomásgyakorlás illetéktelen beavatkozás
az intézmény belügyeibe. Ennek a véleményünknek adtunk hangot, amikor pártok,
mozgalmak, társadalmi szervezetek a médiumelnökök lemondását követelték, s
ugyanennek a véleményünknek adunk hangot most, amikor a Nyilvánosság Klub Pálfy
G. István leváltását várja Hankiss Elemértől. Nem azért, mintha rokonszenveznénk
a Pálfy-féle szerkesztői mentalitással, hanem azért, mert ezt a nyilatkozatot a
Magyar Televízió belügyeibe való illetéktelen beavatkozásnak tartjuk.
Sajnálatos, hogy a nyilvánosság és a sajtó szabadsága érdekében már oly sokszor
rokonszenvesen föllépett Nyilvánosság Klub ügyvivői testülete ezúttal a
szereptévesztés hibájába esett.
